Bledben többször is megfordultunk Szlovéniában járva, egyrészt szépsége miatt, másrészt elég központi részen fekszik. A környéke tele van természetjáróknak vonzó helyekkel, ám egy idő után itt tudunk megpihenni, és kicsit ismét civilizálódni.
Bohinj-Vogel síparadicsoma különleges élményt jelentett számomra. Itt síeltem először olyan helyen, ahol szinte bármerre csúszhat az ember korlátok nélkül. A növényzet már nagyon gyér, maximum fű és szikla lehet a hó alatt, de nekünk másfél méteres hó takarta mindezt.
Piranban a Velencei karneválról hazafelé jártunk. Itt álltunk meg egy kicsit kipihenni azt a tömeget, ami Velencében volt. Februárban meglepően jó idő fogadott minket. Tengerparti város lévén azt hittem teljesen kihalt lesz a város, de tévedtem. A kép a domb tetején lévő erődből készült, amiben a helyi focipálya is található.
Mi nem szeretünk visszajárni ugyanoda, mert rengeteg szép hely van a világon, ám a Kamniki Alpokban lévő fennsík annyira tetszett, hogy itt kivételt tettünk. Amerre a szem ellát, mindenfelé faházikók, tehenek, fenyőfák és fű látható csak. A csendes csak néha szakítja meg egy-egy bőgés.
Krvavecen minket többször is becsapott az időjárás. A hegy lábánál borús, szürke időben a sípályán ragyogóan süt a nap, és akkor is van rajta elég hó, ha a környéken csak nyomokban látható. Sajnos előfordult ez fordítva is, és néha elég nagy kihívás volt olyan ködben síelni, amiben három métert láttunk csak előre.
Ez Szlovénia egyik legnagyobb sícentruma és a főváros közelsége is vonzó célponttá teszi.
