Aki Szlovéniában a Bohinj-Vogel sícentrumot választja kikapcsolódásnak, az mindenképpen látja a Bohinji-tavat télen. Partjáról indul fel a kabinos sílift a pálya aljára, ahonnan szintén látni a tavat. Az egyik sípálya meg szinte a tópartra is leér.
Szlovénia legmagasabb hegyéhez közeledve a turistaúttól két három méterre feküdt és legelészett egy egész csorda hegyikecske. Ennek ellenére nem vettük volna észre őket, ha másik hegymászók nem szólnak ránk. Látszólag nem zavarta őket, hogy egy fénykép kedvéért egészen a közelükbe mentünk, mert nem szaladtak el.
A Triglav felé haladva mi nem a legrövidebb, hanem a legszebb utat vettük figyelembe. Így ugyan két napig tartott a kirándulás, de legalább jobban szemügyre vehettük a Júliai-Alpokot. A felváltva, füves, fás, sziklás völgyben szebbnél szebb színekben tündökölnek a tavak.
Szlovénia az az ország, ahol eddig bármerre jártam, mindig nagyon jól éreztem magam. Ez kiemelkedően igaz a Júliai-Alpok részére. Télen is és nyáron is feledhetetlen élményeket nyújtott.
Bohinjska Bistrica felől egy órás túrával érhetjük el Komarca vízesést. Mivel végig felfelé kell haladni, így jól esik kicsit pihenni a vízesés csodálása ürügyén. Nagy melegben még a vízpermet is jólesik a kirándulóknak.
