Piranban a Velencei karneválról hazafelé jártunk. Itt álltunk meg egy kicsit kipihenni azt a tömeget, ami Velencében volt. Februárban meglepően jó idő fogadott minket. Tengerparti város lévén azt hittem teljesen kihalt lesz a város, de tévedtem. A kép a domb tetején lévő erődből készült, amiben a helyi focipálya is található.
Aki Szlovéniában a Bohinj-Vogel sícentrumot választja kikapcsolódásnak, az mindenképpen látja a Bohinji-tavat télen. Partjáról indul fel a kabinos sílift a pálya aljára, ahonnan szintén látni a tavat. Az egyik sípálya meg szinte a tópartra is leér.
A Triglav felé haladva mi nem a legrövidebb, hanem a legszebb utat vettük figyelembe. Így ugyan két napig tartott a kirándulás, de legalább jobban szemügyre vehettük a Júliai-Alpokot. A felváltva, füves, fás, sziklás völgyben szebbnél szebb színekben tündökölnek a tavak.
Szlovénia az az ország, ahol eddig bármerre jártam, mindig nagyon jól éreztem magam. Ez kiemelkedően igaz a Júliai-Alpok részére. Télen is és nyáron is feledhetetlen élményeket nyújtott.
A Kamniki Alpok több kisebb túránk helyszínét adta meg. Az Alpok ezen részében főleg barátokkal, viszonylag könnyen teljesíthető kirándulást tettünk
